• A BYD bejelentkezett az európai trónra / 14 órája A kínai BYD villanyautó-gyártó éppen hogy csak megállapodott első európai üzemének ...
• Újabb országkvótát szereztünk a paralimpiára / 16 órája Kiss Tibor kilencedik lett a KL2-es kategória pénteki döntőjében a szegedi para kajak-kenu ...
• Még nincs neve a szegedi tevecsikónak / 18 órája A neme viszont már kiderült.

 Még több "Szeged" hír

Története 

A volt kecskeméti nagy zsinagóga épülete ma a Tudomány és Technika Háza

Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak. ^[1] Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost.

A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett.

Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz - már a sáncárkokon belül - kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. ^[1] A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egyösszegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra. ^[1]

Kecskemét központja a 20. század elején. Somorjai Ferenc grafikája

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. ^[1] A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wágner Gyula műépítész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa „ajándék” címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület rongálódott meg és vált lakhatatlanná. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okoz. A 19. századi fejlődést az 1929-33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, a várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak lett székhelye 1950-ben.^[2] Nagy-Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben kivált Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc. Ezt követően 1952-ben Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez.